Míg a ’d’-ügynök üzembe helyezte az egységet és biztosította annak folyamatos üzemelését, addig az ’e’-ügynök úgy teszi ezt tovább, hogy elsősorban arra ügyel: az egy évnél tovább képes legyen a fennmaradásra, és a stabilitásán túl képes legyen a továbbfejleszthetőségre. Konkrét fejlesztéseket ő még nem végez, de jelentős előrejutást jelent a rendszer fejlődésében, ha az egyéves üzemeltető átértékeli a korábbi ügynökök stabilizációs és fejlődésre irányuló elképzeléseit, elgondolásait, tanulmányait, vázlatait, terveit. Ezeket a munkákat fogja ő össze egyetlen célirányos tervbe, melyet majd a fejlesztő ügynökök fognak megvalósítani.
Az ’e’-ügynök arra használja fel a tudását és megszerzett tapasztalatát, hogy az általa istápolt egység egy évnél tovább is képes legyen üzemelni, és fejlődni. Ehhez a munkához a leghasználhatóbb segítség a ’d’-ügynök egyéves tervdokumentációja. A többi ezt egészíti ki. Így a fejlesztés-előkészítő – mint a neve mutatja – megalapozza a továbblépés lehetőségét azzal, hogy egy évig kitartóan gondozza a céget.
Célalkotás, célstabilitás
A rendelkezésre álló iratokból, tudásából és tapasztalataiból megalkotja az illető gazdaság rövid távú célját, s követi azt egy kidolgozott tervvel. A hosszú távúról – később írunk róla – vázlatos, kivonatos tervet sző. Miután megalkotta a célt, úgy az összes rendelkezésre álló eszközt arra összpontosítja, hogy azok ezt a közös célt elérjék. Ez a cél természetesen egységenként más és más. Nem tévesztendő össze azzal a hosszú távú céllal, miszerint ezeket az egységeket közös szervezeti rendbe fogjuk szedni. Most még egyénileg kell szolgálniuk – elsősorban – a gazdasági céljainkat. Tehát mindegyik gazdálkodási terület egy-egy részfeladatot lát el egy valóban közös, nagy célon belül. Mint egyéni jogi személyek, egyénileg kell kimutatniuk Virág felé ezt a hajlandóságot, és az egészhez való hozzáállást, amelynek segítségével, idővel meg lehet majd határozni a rendszerben elfoglalandó helyüket. Ez a cél egyelőre elsősorban pénzügyi mutatókat céloz, s eleinte másodlagos a területek megfelelő jellegű ellátása, a környező szükséglet elegendő szintű kielégítése. Azonban ez a tendencia remélhetőleg mihamarább meg fog fordulni; s az erkölcsi előnyök előbbre valók lesznek a tridimenzionális vagy pénzbeli előnyöknél.
A célok tehát lehetnek egy bizonyos szintű gazdasági mutatóknak a stabilizálása, egy bizonyos piac lefedése, bizonyos termék vagy szolgáltatás általi meghódítása egy-egy területnek, vagy bizonyos monopolhelyzet megteremtése, bizonyos nyersanyag feldolgozása, vagy egy termék előállítása, forgalmazása terén. Lehet egy bizonyos minőség megőrzése és javításra való előkészítése, és még sok hasonló eredmény felmutatása egy-egy gazdálkodás terén.
Három éves terv
Miután már kidolgozta az ’e’-ügynök, hogy milyen célt követ, s ezt milyen rendelkezésre álló eszközökkel és milyen módon kívánja elérni, rátér a következő munkafázis előkészítésének kidolgozására. Vagyis készít egy olyan tervet, amely segítségére lesz a következő munkafázis ügynökének abban, hogy legalább három éven keresztül képes legyen üzemeltetni az egységet. Ennek az elkészítéséhez már szükség van a fejlesztési előkészületek és tapasztalatok birtoklására, azok eredményeinek következményeinek tanulmányozására. Ezek kidolgozása a fejlesztő tevékenységet közvetlenül előkészíti. Ebben a három éves tervben természetesen már konkrét fejlesztési terveket is szerepeltetni kell. Ehhez az egységben végrehajtandó munkák tapasztalataira kell visszautalni.
Három fő területet ölel fel ez a tanulmány: a pénzügyi terveket; területi (terjeszkedési) terveket; illetve a munkaerő-gazdálkodási terveket. Ezen kutatási területekről már az előző fejezetben hallhattunk, itt csupán pontosítani, célirányba állítani, és összedolgozni kell ezeket ahhoz, hogy az ’f’-ügynök használni tudja azokat a munkája vezetéséhez. Így most ezeket a munkálatokat itt nem boncolom tovább.
Hosszú távú buktatók kiküszöbölése
Ebben a témakörben fel kell dolgozni a korábbi információkból azokat az elemeket, amelyek a fenti tervet valamilyen módon hátráltatni képesek. Nagy gondot kell fordítani azokra a gátló tényezőkre, amelyek már most negatív következményt szülnek; s pontos elemzéseket kell készíteni azok hatásának elkerülésére. Ezeket a problémákat valószínűleg elsősorban a kapcsolatok megromlása, a túl gyors végrehajtás vagy ellenkezőleg: a változások figyelmen kívül hagyásából fakadó lemaradás okozza. A pénzügyi helyzeteket vagy az eszköz- és áruforgalmat mi szabályozzuk a tudásunk és annak felhasználása révén, a kapcsolataink megfelelő és célirányos fenntartása és továbbfejlesztése révén.
E tendenciával együtt célszerű ugyanúgy lajstromba venni azokat az elemeket is, amelyek viszont elősegítik, előmozdítják hosszú távú terveink megvalósítását vagy annak esélyét. Lépéseket lehet tenni ezen erények tervszerű továbbfejlesztésére, és a hosszú távú tervekben való alkalmas és ésszerű beépítésére. Ahogy sorra felfedjük ezeket a hiányosságokat és erényeket (esetleg, ha lehet, szembe is állítjuk őket egymással), úgy fog kitisztulni az a kép, amely egy-egy ilyen terv számára lehetőségként elénk tárul.
Mindezen munkálatok közben végezni kell az adott egység működésének irányítását is, és szükség esetén kiigazításokat kell végezni. Így lehet tapasztalatokat gyűjteni a hosszabb távú tervek elkészítéséhez.
Oktatás, képzés, továbbképzés
Az oktatás és a képzés itt is hasonló módon valósul meg, minta korábbiakban. A tanulók nagy része itt már a szervezeten belüli ügynökökből és dolgozókból tevődik össze, de természetesen részt vehetnek rajta frissen felvett új munkaerők vagy akár érdeklődők is. Ezen a szinten, az alapképzésen túl, főleg a fejlesztések széles körű skáláját célszerű oktatni. Az ideológiai alapképzés viszont már a Szent könyvek valamelyikének tanulmányozására, vagy azok Oiolosselôte-szintű feldolgozására alapozódik. Itt az oktatók már törekednek arra, hogy az egyes szent irodalmakat egyedenként, vagy a közeli rokonságban lévőket összefoglalva olyan olvasmányos történetek keretében dolgozzák föl, amelynek olvasása már élvezetes, jól rögzül, s érzelmi nyomot hagy a hallgatóságban (a róla szóló előadások folyamán), illetve az olvasóban (ha terjeszthető könyvként megjelenik). Igen sok szent irat vagy hősi eposz az átlagember számára olvashatatlan, élvezhetetlen. Kemény, és szeretetről tanúskodó munkát igényel ezeknek a színvonalas feldolgozása, hisz mind az emberiség megteremtésével és bonyodalmak közt zajló életével foglalkozik; és felkészít arra, hogy megértsük, mit vár tőlünk Isten egyénenként és csoportként. Lényegesen könnyebb lesz tőle a feladatunk megértése, célja és végrehajtásának szívünkön viselése.
’E’-jelentés
A jelentés szintén azt tartalmazza, hogy az ügynök mit végzett, és milyen instrukciókkal, információkkal rendelkezik a fölöttes ügynök munkáját segítendő.
Így nyilván részletes terveket tár fel benne a fejlesztés rövid és hosszú távú megvalósítása érdekében; tanulmányokat és kutatási eredményeket, lehetőségeket és elgondolásokat mutat meg, minden lehetséges területet felölelve. Célszerű minden olyan momentumot megemlíteni benne, ami látszólag lehetetlenségbe, falba ütközik vagy balgaságnak tűnik; mégis a fejlesztés irányába mutat valamely halvány reménysugár révén. A fölöttes ügynökök majd összevetik más kutatási eredményekkel, s tudni fogják, mit kezdjenek, kezdhetnek vele.
Az elvégzett munkálatokról összeállítja a munkanaplót, gazdasági elemzéseket és beszámolókat, anyagáramlást, eszközforgalmat és más jellemző gazdasági eseményeket. Beszámol továbbá a heti oktatás
